A félelem univerzális. A távolban hallható sóhaj, sötét sikátor, ismeretlen hang vagy akár a legelső oldal utáni zavarodottság — ezek azok az elemek, amik a legjobb horrorban működnek, függetlenül attól, hol születtek. A BookRiot idei összeállítása pontosan arra emlékeztet: nemcsak az angolszász zsáner él — a világ minden tájáról érkeznek könyvek, melyek maradandóan belénk vésik a borzongást. Íme nyolc olyan regény és elbeszélésgyűjtemény, amikért érdemes éjszaka lekapcsolt lámpával, pingponglabda-fényben olvasni.
Ízek, kultúrák, félelem — horror földrajzi körképe
I Remember You – Yrsa Sigurdardóttir (Izland)
Egy elhagyott tengerparti halász-város, három barát, egy felújításra szánt ház — és valami, vagy valaki, aki nem örül a látogatásnak. Eközben egy orvos egy nő öngyilkosságát vizsgálja, miközben a saját fia rejtélyesen eltűnik. A két szál lassan fonódik össze egy olyan horrorregényben, ami a legkeményebb rémálmaiddal is megmérkőzik. A hideg, éles és dermesztő izlandi táj tökéletes hátteret ad a ködös, paranoiával átitatott hangulatnak.
Come Tomorrow and Other Tales of Bangalore Terror – Jayaprakash Satyamurthy (India)
Bangalore szíve, modern gettók és régi legendák, kísértetek, városi mítoszok, elmosódó határok a valóság és a rémület között. A kötet városi horrorként teremti újra az indiai nagyvárosi nyüzsgést, ahol egy letűnt múlt árnyai még mindig képesek megbosszulni magukat — ha meghallod egy kedves hangját ajtódon, jobb, ha nem nyitsz rá. Ez a gyűjtemény tiszta bizonyíték arra, hogy a horror nemzetközi nyelv.
The Black Spider – Jeremias Gotthelf (Svájc, 1842)
Igen, egy 19. századi novella is befér a modern horror hall of fame-be. Amikor egy keresztelő vendégei között valaki észrevesz egy megégett gerendát a ház falán, az öreg nagyapa mesélni kezd — egy városról, amit kétszer is tönkretett egy rettenetes, fekete pókszerű lény. Egy ódon farm-ház, babonák, félelem és az emberi vakság története, ami egészen 1842-től tanít minket arra, mire képes a közösség, ha elhitetik vele, hogy a sötétség mindennapi.
In the Miso Soup – Ryū Murakami (Japán)
Tokió sötét éjszakai alvilága, neonfények, gésa-bárok és bűzös sikátorok — a regény főhőse, Kenji, egy amerikai turistát kalauzol a város kitaszított negyedeibe. Ami kezdetben csak egy sima „munka”, az egyre veszélyesebb lesz: a férfi, akit kísér, egyre inkább gyanússá válik … különösen, amikor a környéken brutális gyilkosságok történnek. Egy kétségbeejtően lassú, nyomasztó történet, ami ha veled olvastat, garantáltan később is hallod majd a lépteket a falon kívül.
Things We Lost in the Fire – Mariana Enríquez (Argentína)
Latin-amerikai horror úgy, ahogy ritkán merik. Városi legendák, társadalmi rétegek, rémálomszerű realizmus és sötét költészet — Enríquez novellái nem csak ijesztőek, hanem nyugtalanítóan valószerűek is. Falak mögé zárt traumák, elfelejtett figurák, kísértő múlt: ezekben a történetekben az ismerős nagyvárosi környezet a borzalmas ismeretlenné válik. Ez a kötet azoknak ajánlott, akik több rétegben szeretik a félelmet: lelkiben is.
The Sleepless – Nuzo Onoh (Nigéria)
Obelé egy tragédia után menekül az addigi életétől — a testvérének halála után elhagyja a faluját, és menedéket keres egy állítólag kísértetjárta házban. Ott találkozik azokkal, akiket „az Ébren-járóknak” hívnak — lényekkel, akik nem alszanak, de nem biztos, hogy emberiek. Amikor a Biafrai háború árnyai rávetülnek a falura, Obelé rájön: az emberi brutalitás és a természetfölötti gonoszság nem mindig különbözik. Egy kemény, nyomasztó, de rendkívül erős történet a gyász, a trauma és a szellemek bonyolult metszetéről.
Miért érdemes most belevágni?
Ez a válogatás hatalmas előnye, hogy nem ragad le a „kapaszkodós, angol nyelvű slasher-horroroknál”. A horror — mint műfaj — globális, és BookRiot most bebizonyítja: ha nyitott vagy, fantasztikus, különböző kultúrákból érkező rémregényekkel találkozhatsz. Ezek nem csak azért ijesztőek, mert ködben sípol valami vagy vér fröccsen — hanem azért, mert más társadalmak ilyen-olyan traumái, tabui, folklórjai vagy történelmi sebei tükröződnek bennük. Más szavakkal: ezek a könyvek azért működnek, mert egy részüket mi ismerjük fel, még ha valami másként is néz ki.
Ha szeretsz olvasni — de unod a sablon ijesztgetést — ezek a könyvek új utakat nyithatnak a horrorban. És az igazán jó horror nem csak megrémít — gondolkodásra késztet, maradandó hangulatot hagy, és olyan kérdéseket tesz fel, amikre nem biztos, hogy van válasz.
Ha akarod, szívesen csinálok egy top 5–10-es listát magyarra lefordított horrorokkal, amiket én ajánlanék – úgy még inkább „hazai pályára” tudunk csempészni nemzetközi rémtörténeteket is.
Forrás: BookRiot
